Az omoroviczai iskolák
Falunk, már a letelepedés évében 1786-ban iskolát épített. A református iskola első tanítója Daru István volt, 1789-ben egy másik tanítót is választottak Zana Gergely személyében. 1790-ben érkezett a harmadik tanító Szilágyi Sámuel és ebben az évben vált külön református leány és református fiú iskolára. Római katolikus iskola is alakult,1810-ben Aradi József volt a tanítója. Az izraelita iskola 1878-ban kezdte meg működését.
Az első iskola a völgyben épült fel a Pacséri út és a Táncsics Mihály utca sarkánál, szerény külsejű vertfalú nádtetős épület, 1831-ben felújították. 1829-ben készült el a falu második iskolája, a református templom előtti, leány iskola, a későbbi Kerekes iskola. Hosszú alacsony nádfedeles, sötét és nedves épület volt. 1888-ban épült fel a Facsar iskola, ma napközi és óvoda.
A római katolikus egyház első iskolája a Majoros-féle házban volt, a topolyai út mentén. 1876-ban épült fel a második iskolájuk, egy tanteremmel,a kántorlakással egy időben, a templom mögötti dombon. 1908-ban épült fel a Kovacsics iskola,ma Művelődési ház.
A zsidó iskola helyét nem tudjuk, a tanítás 1920-ban leáll.
Névadó
Iskolánk névadója 1846-ban született Magyarországon. Tanulmányait a nagykőrösi tanítóképzőben végezte el. 1872-ben a presbitérium új kántortanítót keresett, többek között a győri református egyház lelkészi hivatalánál is kérdezősködtek. Érdeklődésükre a válasz ez volt: A győri református lelkészi hivatal Kovács Gyula urat, ki Győrött 6 éven keresztül buzgó orgonista és tanító, jó lélekkel ajánlja kántortanítónak.
Ekkor meghívták bemutatkozásra, mely után 1872. augusztus 18-án a közgyűlés egyhangúlag megválasztotta. 1874-ben kezdett el dolgozni, egyházunk kiváló tanítót és kántort kapott, az ajánló sorok mindenben beigazolódtak. Mint haladó gondolkodású pedagógus, tanítványait igyekezett mindarra megtanítani, amire az életben szükségük lehet. Nagy súlyt fektetett a jellem nevelésre. Tanítványaihoz szigorú volt, tudott fegyelmezni, nem csoda tehát, ha tanítványaiból a katonaságnál többen is altisztekké lettek. Nevét tisztelettel ejtik ki hajdani tanítványainak unokái is. A társadalmi élet terén is maradandót alkotott.
Az Ő nevéhez fűződik az 1874- ban megalakult Polgári Kör, melynek haláláig elnöke volt. Szorgalmazta az óvoda megnyitását és a könyvtár megalakítását. Munkásságát a közoktatási minisztérium is elismerte és 1909-ben 200 korona pénzjutalmat kapott. 38 évig tanított, 1910-ben egy presbiteri gyűlésen agyszélhűdés érte, 1912. január 9-én halt meg, 66 éves korában. Az egész falu halottjának tekintette, nagy részvéttel helyezték örök nyugalomra a moravicai nyugati temetőben.
Az Id. Kovács Gyula iskola
A bácskossuthfalvi iskola az id. Kovács Gyula nevet az 1953/54-es iskolaévtől viseli, de akkor még öt épületben folyt az iskolai és kettőben az óvodai munka. Az új korszerű iskolai épületben 1968 tavaszán kezdődött meg a tanítás, avatása évekkel később volt. Ekkor még nem volt befejezve az iskola épülete, de már a végzős diákok innen ballagtak. Az iskola építése hét évig tartott, építésének kezdete 1966 lehetett.
1972. május 1-jén virág- és zászlódíszbe öltözött Moravica, az ünnepség fénypontja az új iskola átadása volt. A topolyai község legszebb és legújabb iskolája, 12 tanterme, számtalan mellékhelyisége, szertára, laboratóriuma, és tornaterme volt. Sportpályákkal és közlekedési gyakorlótérrel ellátott parkosított udvarát 1975-ben adták át rendeltetésének. 1987-ben a helyi közösség segítségével felújítják, megszépítik a tantermeket.